Keressen minket!
Információ és időpontfoglalás
+36 70 426 99 28
+36 70 426 99 28

Endoszkópos vizsgálatok

  • Gyomortükrözés (gastroscopia)
  • Vastagbéltükrözés (colonoscopia)
  • Rákszűrés

A gasztroenterológiai betegségek egy részét endoszkópos vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Mi a gyomortükrözés?

A gyomortükrözés (gastroscopia) a felső tápcsatorna (nyelőcső, a gyomor és a nyombél) endoszkópos vizsgálata. A gyomortükrözés (gastroscopia) a nyelőcső refluxbetegség, a gyomor- és nyombélfekélyek, valamint a nyelőcső-, gyomorrák és rákmegelőző állapotok kimutatásának legfontosabb módszere.

Hogyan történik a gyomortükrözés (gastroscopia)?

Az endoszkópos vizsgálat éhgyomorra történik, ezért a vizsgálat előtt 4-6 órával lehet utoljára szilárd, ill. folyékony táplálékot fogyasztani. Közvetlenül a vizsgálatot megelőzően a garatképletek érzéstelenítésére Lidocain helyi spray-t alkalmazunk, amelynek érzéstelenítő hatása kb. egy óráig eltart. Ritkán, szükség esetén nyugtató-kábító-bódító intravénás injekció alkalmazására is sor kerülhet. A vizsgálat ideje általában 5 percnél nem hosszabb, nem fájdalmas, inkább kellemetlennek mondható, böfögéssel, gyomortáji feszüléssel jár. A makroszkópos diagnózis mellett szövettani, biopsziás mintavételre is van mód, amely a végleges kórismét biztosítja (nyelőcsőgyulladás, gyomorhurut mértéke, fekély, rákmegelőző állapot, nyelőcső-gyomor daganat). Ezzel a módszerrel a Helicobacter pylori fertőzés is igazolható. A szövettani mintavétel fájdalmatlan.

Mi a vastagbéltükrözés (colonoscopia)?

A vastagbéltükrözés (colonoscopia) a végbél és a vastagbél endoszkópos vizsgálatát jelenti, amelynek során bélnyálkahártya gyulladás, nyálkahártyafekély, vérzésforrás, rosszindulatú daganat (végbél-, vastagbélrák), rákmegelőző eltérés (polyp) igazolható. A colonoscopia a vastagbélrák szűrésének legpontosabb és leghatékonyabb eszköze.

Hogyan történik a vastagbéltükrözés (colonoscopia)?

Az endoszkópos vizsgálatot orvosi konzultáció előzi meg, amelynek során a gasztroenterológus szakorvos (gasztroenterológus) tájékozódik a beteg kórtörténetéről, tüneteiről, gyógyszeres kezeléséről. A vastagbéltükrözés (colonoscopia) végrehajtásának előfeltétele a bél megfelelő kitisztítása. A konzultáció során az orvos ismerteti a beteggel a béltisztítás módszerét.

A vastagbéltükrözés (colonoscopia) időtartama 15-30 perc, amelynek során a befújt levegő ill. az endoszkóp mechanikai hatása székelési ingert, hasi feszülést, fájdalmat, kellemetlenséget okozhat a betegnek. Ezért a betegek legtöbbször fájdalomcsillapításban részesülnek - lásd fájdalomcsillapítás lehetőségei, amely révén kiiktatható a vizsgálattal óhatatlanul összefüggő fenti kellemetlen érzés.

A vastagbél teljes hosszának áttekintése után a vastagbél-vékonybél átmenetet, majd a vékonybél utolsó néhány centiméterét is megvizsgáljuk. A vastagbéltükrözés (colonoscopia) során szövettani mintavételre (biopsziára) valamint a felfedezett polypok eltávolítására is mód nyílik (polypectomia). Az eltávolított szövetmintákat kórszövettani vizsgálatra küldjük.

A vizsgálat után a beteg kb. 30 percig egy fektető-megfigyelő helyiségben megpihen, megfigyelés alatt marad. Ezt követően az orvosi konzultáció során szóbeli és írásos tájokoztatást kap a vastagbéltükrözés eredményéről. Szövettani vizsgálat esetén egy későbbi időpontban – 2 héten belül újabb konzultációra van szükség. A vastagbéltükrözést követően a beteg otthonában a szokásos módon táplálkozhat, de néhány órás pihenés otthonában is javasolt. Amennyiben orvosától nem kap egyéb útmutatást, a szokásos napi tevékenység 6-12 órával később, vagy másnap folytatható.

Mennyire veszélyes a vastagbéltükrözés (colonoscopia)?

Megfelelően képzett, tapasztalt vizsgáló és modern műszerek esetében a vastagbéltükrözés (colonoscopia) biztonságos vizsgálat. Az endoszkópos vizsgálat diagnosztikus pontossága egyértelműen felülmúlja a vizsgálattal járó esetleges kellemetlenségeket, ill. az esetleges, ritkán előforduló szövődmények (vérzés, bélperforáció) kockázatát. Az erre vonatkozó információt a vizsgálatot megelőző konzultáció során az endoszkópiát végző szakember (gasztroenterológus) adja a beteg számára részletes felvilágosítás formájában. A vastagbéltükrözés (colonoscopia) előtt a betegnek egy beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia.

Rákszűrés

Az emésztőszervi (gasztroenterológiai) daganatok igen gyakoriak, a vastagbélrák (colorectalis carcinoma) pedig a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Ezért bizonyos életkortól kezdődően a rákszűrés az egyéni egészségmegőrzés egyik legfontosabb módszere.

Gasztroenterológiai szűrővizsgálat indokolt:

  • 40-70 éves férfi-nő, egyébként panaszmentes egyén (vastagbélrák szűrése)
  • Családban halmozottan előforduló vastagbél- vagy gyomorrák

A gasztreonterológiai szűrővizsgálatok haszna:

  • A szűrővizsgálat során felismerhetjük és eltávolíthatjuk a rákmegelőző polypokat, ezáltal nem alakul ki a rákbetegség.
  • Ha már kialakult a daganat, akkor azt korai, még jól kezelhető állapotban sikerül felfedezni.

Vastagbélrák (colorectalis carcinoma) szűrés

A vastagbélrák (colorectalis carcinoma - CRC) a fejlett országok többségében és Magyarországon is a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, ezért a CRC fontos népegészségügyi kérdés. A korai stádiumban felfedezett CRC 5 éves túlélése meghaladja a 90%-ot, az esetek több mint 65%-ban azonban a diagnózis előrehaladottabb stádiumokban születik meg, amikor már lényegesen rosszabb a betegek túlélési aránya. A fentiek vezettek oda, hogy a CRC szűrését (screening) világszerte kiemelt kérdésként kezelik. Magyarországon évente mintegy 9000 új vastag- és végbélrák esetet fedezünk fel, CRC következtében pedig több mint 5000 beteg hal meg évente.

A szűrővizsgálatok szempontjából a CRC ideális sajátosságokkal rendelkezik. A CRC esetek 95%-a polypokból (adenomából) alakul ki. Az átlag népesség akár 20-25%-ában igazolható adenoma, közülük kb. 5%-ban alakul ki CRC. A CRC kialakulása több lépcsős, többtényezős folyamat, ahol a polyp-CRC szekvencia 10-15 évet vesz igénybe. Az adenomák előfordulása az 45-65 éves populációban, míg a CRC előfordulása a 55-75 éves populációban a legnagyobb.

A vastagbélszűrési stratégiák az 40-70 év közötti, átlagos kockázatú népességet célozzák meg. Két elterjedt szűrési stratégia ismeretes. A széklet occult vér meghatározása /fecal occult blood test/ - FOBT) lényege, hogy a székletből kimutatjuk a mikroszkópos vért, pozitív esetben pedig második lépésben a colonoscopia (vastagbéltükrözés) elvégzése minden esetben kötelező. A FOBT-teszt nem elég megbízható módszer.

Ezért világszerte egyre inkább elterjedőben van az ún. „egylépcsős” stratégia, amelynek lényege, hogy már első lépésben megtörténik a végleges (gyakran terápiás) beavatkozást jelentő teljes colonoscopia (vastagbéltükrözés). A colonoscopia a vastagbélvizsgálatok „arany standardja”, a legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. A módszer előnye, hogy igen magas az érzékenysége (>95%), a vizsgálat során pedig szövettani mintavételre van mód, ill. elvégezhető az endoszkópos polypectomia (a polypok tükrözés során történő eltávolítása). Önálló szűrésmódszerként 50 év felett a 10 évente ismételt colonoscopia a legelfogadottabb és leghatékonyabb. A „colonoscopia egyszer az életben 50 év után” („once in a life-time colonoscopy”) stratégia világszerte egyre elterjedtebb egészségmegőrző módszer.

Vissza